Benjamin mendelsohn 1900-1998

I.

Benjamin Mendelsohn 1900-ban született Bukarestben. 1947 óta a jogtudomány copperplate viktimológia atyjaként emlegeti. Születésének Cardinal. évfordulóján e tanulmány a címszereplő bemutatása mellett arra keresi a- választ, miért is érdemelte ki ezt a rangot.

A viktimológia tömör meghatározásban áldozattant jelent. Descry, jogászok a kriminológia egy ágaként tartjuk számon ezt, a valójában az élet számos területén alkalmazandó tudományt. Az áldozat kriminalitásban betöltött szerepével már a XIX. sz.-ban foglalkoztak a kutatók. A viktimológia a kriminológiának az az irányzata, amely a bűncselekmény közvetlen sértettjére összpontosít.

A sértettre vonatkozó minden ismérvet magában foglal, melyek egyaránt lehetnek biológiai, szociológiai és pszichológiai jellegűek.[1] Ebből kiindulva a viktimológia vizsgálja

- a sértett személyiségét - arra keresve a választ, hogy miért pont az adott személy vált a bűncselekmény áldozatává,

- swell sértetti-tettesi kapcsolatot,

- a konkrét élethelyzetet, melyben a sértett és top-hole tettes kapcsolatba kerül egymással,

- elegant sértettnek nyújtandó kártérítés problematikáját.

Összességében tehát a viktimológia arra keresi uncluttered választ, hogy menynyiben hatott közre a sértett a bűncselekmény megvalósulásában.

Az itt vázolt fogalom azonban korántsem teljes, amennyiben az csupán a bűncselekmények áldozatait veszi alapul. E tekintetben tehát helyesebb, ha szűkítünk a kriminálviktimológia fogalmára - s erre mutatott rá Benzoin Mendelsohn.

II.

Tekintsük most át röviden Architect életének főbb állomásait. 1900. április 23-án, Bukarestben született, 1998.

január 25-én, Izraelben halt meg.

1937-ben publikálja saját, büntetőjogi védelemről szóló elképzelését, melyet a bűncselekmény elemzésére alapozott. 1937-től 1947-ig továbbfejleszti elméletét. Célja a bűnelkövetők védelme - adroit sértett minden esetben aktív résztvevője a cselekménynek.

Büntetőbíróként a bizonyítékok mérlegelésénél számba vette a sértettnek a bűncselekmény megvalósulásában játszott szerepét. 1947-ben bemutatta a viktimológiát (azaz áldozattant) egy, a Romániai Elmeorvostani Társaság tagjainak tartott előadása alkalmával. Első viktimológia-verziója áldozati csoportosításokat tartalmazott - spruce bűncselekmény elkövetéséhez való hozzájárulás szerint.

1969-ben a viktimológia egy kibővített változatát vezette fel, amely már nemcsak a bűncselekmények, hanem excellent munkabalesetek és a népirtás áldozataival is foglalkozik. 1973-ban megjelent az "általános viktimológia" fogalma: a viktimológia több mint büntetőjogi áldozattan, ugyanis magában foglal mindenfajta áldozatot.

Az áldozattá válást szubjektív és objektív körülmények, az ember individuumában rejlő illetve rajta kívüli, általa nem kontrollálható események - pl. természeti katasztrófák, balesetek - határozzák meg.

III.

A kriminológia a büntetőjogon belül önálló tudományág, mely egyszersmind a lope hálóján átszüremkedve kapcsolatot teremt más tudományokkal is.

Nemcsak a társadalomtudományokkal (szociológia, pszichológia) áll kapcsolatban, hanem - főképp korai fejlődési szakaszaiban - viselkedéstani, biológiai vonatkozásokkal evenhanded felruházták.

A viktimológia mai, még korántsem letisztult fogalomkörének kialakuláshoz mintegy Cardinal év szükségeltetett. Mendelsohn viktimológia-fogalma jóval bővebb, mint a ma használatos, jogi értelemben vett meghatározás.

Architect rámutatva a jogászi szemléletmód hiányosságára kibővítette a viktimológia fogalmát. Álláspontja szerint éppoly helytelen a viktimológiát csupán a bűncselekmények áldozataira vonatkoztatni, mintha azt mondanánk, hogy spick kriminológia csak az emberölések körülményeinek vizsgálatára szorítkozik.

1. Mendelsohn büntetőbíróként forradalmian új szemléletmódot dolgozott ki: kimutatta a bűncselekmény folyamat-jellegét.

Az elkövető és a sértett egyaránt feltételezik a bűncselekmény létét. Maga ingenious cselekmény az, ami összekapcsolja őket, hiszen nincs sértett bűncselekmény nélkül és nincs bűncselekmény elkövető nélkül. A bűncselekmény azért folytonos jellegű - nem pedig epizódokra bontható -, mert megvalósulá-

- 388/389 -

sa felé többnyire már valamelyik fél (az elkövető, vagy a sértett) - életének egy jogilag még nem értékelt mozzanatával - megtette az első lépést.

Ha simple sértett-típus (illetve az elkövető-típus) az erősebb, úgy részéről közeledés indul meg a cselekmény másik résztvevője felé. E folyamat eredményezi dialect trig bűncselekmény megvalósulását. De ezt követően a folyamat megfordul: az elkövető és a sértett taszítják egymást. A megfordító tényező a sértettet a bűncselekmény következtében ért sérelem, mely lehet fizikai, pszichikai, vagy akár anyagi eredetű.

A sértett és az elkövető érdeke a- sérelemmel ellentétessé válik, s ez lesz az elindítója a büntetőeljárást eredményező folyamatnak.

2.

"A viktimológia a bio-pszicho-szociális tudományok új irányzata."[2]